Évértékelőt tartott ma az MSZP. A témák között szerepelt Zsiga Marcellünk kiszólása is, meg minden egyéb, ami ebből következik. Én is a felszólalók között voltam - beszámoltam a projektünkről. Videó még nincs, ha lesz, majd feltöltöm. Egyelőre idemásolom a szöveget. Olvassátok szeretettel.
„Biztosan meg lehet élni 47 ezer Forintból. Igen, azt hiszem, igen.” A kormányváltás óta talán nem hangzott el ennél vérlázítóbb mondat a Fidesz politikusainak szájából… Pedig mondtak már pár érdekes dolgot.
Elhatároztam, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe vetett minden hitemet összegyűjtöm, és megpróbálok szót fogadni. Egy hónapig 47 ezer Forintból élek, és blogot vezetek, ahol megosztom a tapasztalatokat. Ez politológusként különösen érdekes lesz. Ma van a 21. napom.
Hogy mi a cél? Bebizonyítani ezeknek az embereknek, hogy ennyi pénzből az éhenhalást talán tényleg el lehet kerülni, de az ÉLETHEZ MAGÁHOZ SAJNOS NAGYON KEVÉS. A három hét során kiderült az, ami természetesen az elején is nyilvánvaló volt – aki Magyarországon 2012-ben azt meri állítani, hogy 47 ezer Forintból meg lehet élni, az nem hogy politikusnak nem méltó, hanem arra sem, hogy otthon belenézzen a tükörbe. Már ha nem szerelte le még a tükröket a falról…
Mi az, AMI BELEFÉR 47 ezer Forintba? Ha röviden akarok válaszolni, akkor tulajdonképpen semmi. Az az összeg, ami a kötelezően befizetendő számlák után megmaradt, szánalmasan kevés. Épp arra elegendő, hogy ne éhezzek. De még arra is csak éppen hogy. Nincs ebben más, mint kenyér, egy kis főzelék, híg leves, csapvíz, krumpli, rizs, tészta. Hús csak nagyon nagyon ritkán, és akkor is csak kevés, és rossz minőségű. És ez a kevés étel is mind egészségtelen. Gyakorlatilag szénhidrát szénhidrát hátán.
Sokkal hosszabb azonban azoknak a dolgoknak a listája, amik az elmúlt 3 hétben LUXUSSÁ VÁLTAK számomra. Rántott hús, mozi, újság, vonatozás, könyv, internet-előfizetés, sütemény, cipő, ajándék, megtakarítás, forró csoki, vásár, új ruha, színház, EGYSZER IGAZÁN JÓLLAKNI – ismeretlen fogalmak 47 ezer Forintból.
Ez az egész természetesen nem Bárány Balázsról szól. Nincs abban az égvilágon SEMMI KÜLÖNÖS, amit én csinálok. Én csak meg szeretném mutatni, hogy milyen körülmények közé kényszerült sok millió ember ebben az országban. Nem csinálok mást, mint úgy élek, ahogy ők, csak talán egy kicsit több eszközöm van arra, hogy nyilvánosságot adjak neki. De van egy hatalmas különbség. Én abbahagyhatom 9 nap múlva. Ők az egész életüket így élik…
Folyamatosan éhezve. Rettegve a csekkektől. Azzal a tudattal, hogy nem tudják a gyereket megetetni VAGY jó melegen felöltöztetni. Hogy nem hogy a tengerpart elérhetetlen, de még a Tisza tó is. Szorosan összebújva, és így védekezve a kihűlés ellen. Remélve, hogy nem lyukad ki a cipő, nem önt ki a patak, nem zár be az iskola, nem dől össze a ház. De ezek egyre inkább csak hiú remények. Mert a cipő sajnos kilyukad, az iskolát bezárják, a ház pedig összeroskad. És SENKI nincs, aki segít rajtuk. Senki.
Már ma is milliók élnek így Magyarországon, és nagyon sokakat fenyeget az a veszély, hogy ilyen helyzetben találja magát. Őstermelők, bányászok, buszsofőrök, kisvállalkozók, orvosok, tanárok, közalkalmazottak következnek. A kormány pedig csak tetézi tragikus sorsukat: Mindent elsöprő arroganciájukkal, cinizmusukkal és folyamatosan éreztetett megvetésükkel az utolsókat is elveszik tőlük, ami maradt nekik: A BECSÜLETET ÉS A REMÉNYT. Megfosztanak minket mindentől, majd amikor a hitünket is elvették, belerúgnak a szakadékba, és még jól ki is röhögnek.
47 ezer. Ez nem pusztán egy szám. Ez egy SZIMBÓLUM. Szimbóluma annak, hogy milyenek ők, és szimbóluma annak, hogy mit akarnak tenni velünk. Szimbóluma az arroganciának, szimbóluma a hazugságnak, szimbóluma a manipulálásnak. Szimbóluma a nélkülözésnek és szimbóluma a kilátástalanságnak.
Szimbóluma a Fidesz Magyarországának.
NEM. SZERINTEM BIZTOSAN NEM LEHET ÉLNI 47 EZER FORINTBÓL.
